A nagykárolyi Károlyi család első lakóházáról a XV. században történik először említés. Minden bizonnyal masszív, erődítmény jellegű épület volt, mivel a járás nemesei fenyegetésként értelmezték, és a királytól az épület lebontását kérték. A következő évszázadban a növekvő törökveszély miatt a kőházat várrá alakították át, négyszögletes külső várfalakkal, vizesárokkal és sarokbástyákkal, amelyekben az ágyúk számára lőréseket képeztek ki.

Stratégiai helyzete és megerősített jellege miatt a XVII. századtól kezdve a nagykárolyi vár a törökök elleni erődítmények rendszeréhez tartozik. Egy esetleges támadás sikeres elhárításának érdekében 1661 és 1666 között kibővítik a kastély erődítmény-elemeit, az átépítést követően pedig saját ágyúüteggel rendelkező német laktanyaként funkcionál. A későbbiek folyamán a török támadások nem tudták a kastélyt elpusztítani, de súlyosan károsították, amely károkat az 1678-as átépítés során javították ki.
Miután Károlyi Sándor (1669-1743) csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc vezette felkeléshez, az immár ellenséges német csapatok támadták a várat. Az erődítmény ezúttal is kitart, de újabb javításokat igényel, amelyeket 1708-ban fejeznek be. Ugyanabban az évben II. Rákóczi Ferenc majdnem egy hónapot tölt a kastélyban, amely esemény a Károlyi család történetében emlékezetes időpontként marad meg. A szoba, amelyben a híres vezér lakott, a tulajdonos család kérésére a későbbi átépítések folyamán viszonyítási pontként szolgált, a XX. század elejéig érintetlen maradt.

tovább...

Nagykároly, Szatmár megye második legnagyobb városa, a megye északnyugati részén, a megyeközponttól 35 km távolságra terül el. Közigazgatásilag hozzá tartozik a várostól 9,5 km távolságra fekvő, az 1920-as években épített Szentjánosmajor (Ianculeşti) falu.
A város neve Karácsonyi János szerint a területünkön élt kazároktól származik. Ma már bizonyított, hogy a magyarsággal letelepedett kazár néptöredék nevét a Kozár, Kozárd és más hasonló helynevek őrzik. (1335-ben egy oklevélben Kozar és Karul neve mint két különálló település szerepel: „...possessionis Kozar vocate ipsum de iure contingetem in comitatu Zothmariensi intra terminos quarundam possessionum vidalicet Kaplonmonostura, Karul, Bobad et Tubulthelke..."

A Károly helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. (1262-ben a Karul mint személynév fordul elő.) Az alapjául szolgáló személynév eredete a régi török eredetű karul-karvaly madárnévben keresendő, ami a Kaplony-nemzetség Károlyi ágának totemmadara lehetett. A karul-karvaly madár a Károlyi grófok címerében is szerepel.

Az alföldi mezőváros, bár 1760-tól 1926-ig Szatmár megye székhelye, iparilag alig fejlődött. 1926-ban Szilágy megyéhez csatolták, majd 1945 után Nagybánya tartományhoz tartozott, mint járási (raion) székhely, 1968-ban a területrendezés alkalmával pedig Szatmár megyéhez került.

tovább...